[vc_row][vc_column][vc_column_text el_class=””]

Történelem és fizika

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text el_class=””]Minden nyáron mikor megérkezik a tartós hőség, és nap mint nap 30-35 fokos meleg vár ránk rájövünk, hogy milyen fontos szerepet is játszik az életünkben a légkondi.

A ma már mindenki számára természetesnek vett klíma ősét egy amerikai orvos találta fel az 1840-es években. Ez tulajdonképpen egy jégkészítő masina volt, a szoba levegőjét pedig a jég tartotta hidegen. Mint minden új találmány ez is megosztotta az embereket és főleg az északról jeget importáló és abból nagy üzletet csináló jégbizniszt érintette a legrosszabbul. Minden erejüket bevetve végül sikerült is ellehetetleníteniük a találmányt és az ideg-összeroppanásba kergették a feltalálót.[/vc_column_text][vc_column_text el_class=””]

A nyomdából a lakásokig…

[/vc_column_text][vc_column_text el_class=””]Ötven évvel később egy bizonyos Willis Haviland Carrier, egy fiatal amerikai mérnök, tulajdonképpen véletlenül találta fel a modern légkondicionálást. Carrier egy nyomdának dolgozott, ahol komoly problémát jelentett, hogy a nagy páratartalmú levegő miatt átnedvesedik a papír és megfolyik rajta a festék. A mérnök a fizikához fordult és azt az elvet kezdte el használni, hogy minél hidegebb a levegő, annál kevesebb nedvességet képes megtartani. A nyomda levegőjét így hűtött csövekben keringette, aminek hatására a levegő is lehűlt, és kicsapódott belőle a páratartalom egy része. A nyomdának az utóbbi volt a fontos, a hűvösebb környezet csak kellemes mellékhatás volt. Carrier azonban hamar rájött, hogy ebből nagyobb üzletet lehet csinálni. A találmányát először nagyobb boltok, színházak és mozik vették át, aztán a második világháború után viszont egyre többen engedhették meg maguknak otthonra is.[/vc_column_text][vc_column_text el_class=””]

A fizika szerepe a működésben

[/vc_column_text][vc_column_text el_class=””]A légkondi alapvetően ugyanazon a fizikai törvényen alapszik, mint a hűtőgép: ha egy folyadék elpárolog, a halmazállapot-változás hőt von el a környezetétől.
Mindezt lehet gépesíteni is: kell egy folyadék, ami végtelenítve folyton elpárolog, és aztán kicsapódik. A párolgásnál lehűti a környező levegőt, ezzel nagyjából le is írtuk a légkondi működési elvét.
Kicsit részletezve:

• A meleg levegőt egy ventilátorrendszer segítségével beszívja a szobából.
• Odavezeti a párologtató csövekben alacsony nyomáson várakozó hűtőfolyadékhoz, ami elpárolog, hőt von el a környezetéből, és lehűti a levegőt.
• Ezt a levegőt a légkondi szépen visszafújja a szobába.
• Az elpárolgott hűtőfolyadék a kondenzátor csövekbe kerül (ez már a légkondi kültéri egységében szokott lenni).
• Ezt egy kompresszor nagy nyomás alatt tartja, amitől a folyadék forráspontja megnő és az újra folyékony halmazállapotba kerül.
• Ez felmelegíti a környezetét, de ezt a meleg levegőt egyszerűen kifújjuk a szabadba.
• És ezzel a hűtőfolyadék mehet is vissza a beltéri egységbe újra elpárologni.

Mindehhez persze párosul a Carrier által felfedezett párátlanító hatás is. Nem véletlen tehát, hogy a légkondicionált helységben száraz lesz a levegő.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]